Miért más, mint a többi iskola

 „A fogyatékos és nem fogyatékos tanulók között semmiféle lényegi különbség nincs, mindegyik ember, mindegyik gyermek, mindegyik egy törvény szerint fejlődik. A különbség csak a fejlődés módjában rejlik.” Iskolánk ezen az elven indult fejlődésnek, célja annak bebizonyítása, hogy Vigotszkíj megállapítása helytálló.

Riedel szerint „a legfontosabb cél a személyiség fejlesztése, nevelése, oktatása, szociális adaptálása, annak érdekében, hogy a társadalomban, a munkában, a családban, a közéletben elismert helyet vívhasson ki a fogyatékos személy is. Természetesen ez a koncepció a speciális nevelési szükségletű tanulótól is nagy erőfeszítést igényel, azaz minden érintett optimális közreműködése révén érhető csak el”. Így valósul meg a teljes adaptáció.

Az inklúziós szemlélet vagy tényleges befogadás számomra azt jelenti, hogy az iskola megváltozik. Hatékony iskolává igyekszik válni minden gyermek, így a speciális nevelési szükségletű tanulók számára is. Az integráción túl az inkluzív iskola befogadó, a pedagógusok felkészültsége, a tanítási programok, a szervezési formák, a tárgyi feltételek biztosítottsága miatt alkalmazkodni tud a gyermekek különböző személyiségjegyeihez, tanulási stílusához, üteméhez. Ezzel biztosítva a nevelési lehetőségek igazságosságát, az egyenlő hozzáférést, hiszen valójában nincs esélyegyenlőség, pusztán annyi lehetőségünk van, hogy próbáljuk megteremteni azokat az eszközöket, módszereket, megsegítéseket, amelyekkel a gyerekek, tanulók hozzáférhetnek az emberi jogaik alapján nekik egyébként járó együtt-tanulási lehetőséghez.

Iskolánkat ezen alapelvek elfogadásával és betartásával valósítottuk meg.

Kékesné Czinder Gabriella

igazgató